Affiliation:
1. Széchenyi István Egyetem, Egészség- és Sporttudományi Kar, Preventív Egészségtudományi Tanszék Győr, Szent Imre út 26–28., 9024 Magyarország
Abstract
Bevezetés: A Magyar Védőnői Szolgálat több mint 100 éves múltja
ellenére sem készült még olyan tanulmány, amely a védőnők és az orvosok
együttműködését a múltba visszatekintve tanulmányozta volna.
Célkitűzés: Védőnőtörténeti dokumentumok, a védőnői munkát
szabályozó jogi és szakmai szabályozók vizsgálatával célunk volt feltárni 1) a
Védőnői Szolgálat szakmai előrelépéseit, az orvos-védőnő együttműködést, továbbá
2) megvizsgálni, hogy napjainkban a védőnőképzésben vannak-e olyan kötelező
képzési elemek, amelyek a védőnő-orvos együttműködésre készítik fel a
hallgatókat, valamint 3) felkutatni az Északnyugat-Dunántúlon régi, védőnők és
orvosok által használt eszközöket, dokumentumokat. Módszer:
Szakirodalmi kutatómunkával feltártuk a védőnői munka fejlődésére, a
védőnő-orvos együttműködésre vonatkozó dokumentumokat, a múltbeli és az
aktuálisan érvényes jogi és szakmai szabályozókat, a jelenlegi védőnőképzésre
vonatkozó rendeletet. Területi kutatómunkával felkutattuk a régi védőnői és
orvosi munkaeszközöket és dokumentumokat. Eredmények: A Magyar
Védőnői Szolgálat megalakulása orvosprofesszorok nevéhez kapcsolódik. A
történelmi dokumentumok, szabályozók a védőnői munka fejlődéséről, hatásköri
bővüléséről és a védőnő-orvos együttműködés fontosságáról tanúskodnak. A szakmai
együttműködéshez szükséges képzési kompetenciákat a védőnőképzésre vonatkozó
rendelet szabályozza. A két szakma közötti hatékony együttműködés meglétét
számos korabeli használati tárgy és írásos emlék bizonyítja.
Megbeszélés: A fennmaradt dokumentumok a védőnőt szinte
kivétel nélkül úgy jellemzik, mint az orvos mellett dolgozó, az orvossal
együttműködő személyt. Napjainkban az együttműködés szabályozottsága kiterjed
minden védőnői szakmaterületre. Következtetés: Kutatómunkánk
alapján joggal állíthatjuk, hogy a védőnő-orvos együttműködés az egyik fontos
alappillére a napjainkban már 108 éve működő Magyar Védőnői Szolgálatnak. Orv
Hetil. 2023; 164(33): 1311–1318.
Reference29 articles.
1. 1 Soósné Kiss Zs, Bábiné Szottfried G, Párducz L, et al. The 100-year-old Hungarian Health Visitor Service. [100 éves a Magyar Védőnői Szolgálat.] Egészségfejlesztés 2015; 56: 40-43. [Hungarian]
2. 2 Hungarian Hungaricum Commission. Decision 23 April 2015: Inclusion of the Protectress Service in the Collection of Hungaricums. [Magyar Hungarikum Bizottság. 2015. április 23-i döntés: a Védőnői Szolgálat felvétele a Hungarikumok Gyűjteményébe.] Available from: http://www.hungarikum.hu/content/ujabb-ertekekkel-gyarapodott-hungarikumok-gyujtemenye-es-magyar-ertektar-20150423 [accessed: July 13, 2015]. [Hungarian]
3. 3 Boros J, Kopcsó K, Veroszta Zs. Characteristics of the Hungarian pregnancy care system: background inequalities in the preferences for private and public care. [A magyarországi várandósgondozási rendszer sajátosságai: a magán- és állami ellátások igénybevétele mögött húzódó egyenlőtlenségek.] Orv Hetil. 2021; 162: 1402-1412. [Hungarian]
4. 4 Valek A, Vitrai J, Erdei L, et al. Investigation of possible causes of increase in Hungarian infant mortality in 2019. [A hazai csecsemőhalandóságban 2019-ben tapasztalt emelkedés lehetséges okainak vizsgálata.] Orv Hetil. 2021; 162: 830-838. [Hungarian]
5. 5 Barcsay-Veres A, Szamosi A, Bausz M, et al. The impact of district nurses in screening visual impairments. [A védőnők szerepe a gyermekkori látásproblémák felismerésében.] Orv Hetil. 2023; 164: 88-95. [Hungarian]